Műfaj: dráma, romantikus, fantasy
"A férjem. Több év alatt sem tudnám megszokni, hogy így kell rá gondolnom. Ő egyszerűen apám barátjának a fia volt, semmi több. Nem volt elsőszülött, nem volt különleges, egy egyszerű ember volt. Aki mától az én férjem, én pedig a felesége vagyok. Az övé. A tulajdona. Akit ha megüt, ha megerőszakol, ha lekezel, senki nem fogja őt elítélni. A házasságra szent dologként tekintettünk, valami olyasmiként, amit nem lehet megtörni. Két ember örökre összeköti az életét, és akkor lesz vége, ha mindkettejük meghal. Örökre szólt. Egy lánc a nyakam körül, amitől sosem szabadulhatok meg. Ha pedig nem játszom jól a szerepem, a lánc egyre szorosabb lesz, míg végül megfojt, én pedig hiába kapálózok, hiába kiáltozok segítségért, semmi nem fog történni. Belefulladok a saját házasságomba, ahogyan annyi ezer nő teszi. Az életemet a gyerekeimnek szentelem, puccos baráti összejövetelekre járok majd, olyanokra, ahol senki nem a barátom, vacsorát, ebédet és reggelit főzök, vagy talán nem, ha jól házasodtam, és lesz ember, aki ezt elvégzi helyettem, ebben az esetben pedig a hátralevő napjaim unalmasan és szürkén fognak eltelni. Elfecsérelem az életem, mikor tehetnék valami olyat is, ami megváltoztatja a világot. Ami nyomot hagy a történelemben, ami miatt még évmilliók elteltével is emlegetni fogják Anah Ignis nevét. De én csak egy feleség leszek a porosodó könyvekben, melyben a családfákat írják fel. Egy Jonah Ignis testvérei közül, Ethan Dolor felesége, pár gyerek anyja. A nevem nem lesz más, csak egy egyre fakuló kis tintalenyomat, amit páran talán elolvasnak, és végigfut az agyukon, hogy nézhettem ki, vagy talán, hogy milyen volt a kapcsolatom a bátyámmal. Senkit nem fog érdekelni, mit éreztem, amikor férjhez mentem, milyen volt az a nyomorúságos élet, amit éltem, miért pont azt a nevet adtam az első szülöttemnek, boldog voltam-e."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése